Köztisztaság és az égetés szabályai

Tartalom:
1. Rendeletek, szabályok
a., a köztisztaságról
b., belterületi avarégetés
c., külterületi égetés
2. CSATLAKOZZ! Szemétszedési Akció a Közút segítségével 2013. április 22-én
3. TeSzedd Akció 2012.
4. Tisztasági séta 2011.

1.

Tisztelt nagylózsi Lakosok!

A köztisztaság és a rendezett települési környezet fenntartása és védelme
a lakosság közös érdeke!

Nagylózs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2005. (IX. 5.) rendelete a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról rendelkezik.
A rendelet célja, hogy Nagylózs település közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.
Szeretném tájékoztatni a T. Lakosságot e rendelet egyes szakaszairól az alábbiak szerint:
Az ingatlan tulajdonosainak ( illetve tényleges használójának) kötelessége:
Ø az ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák,
Ø az ingatlan előtti járda, valamint az út széléig terjedő részek gyommentesítése, kaszálása, kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése,
Ø a közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása az ingatlan előtti szakaszra terjedően.
Ø A hulladékot e célra rendszeresített hulladéktartóba kell elhelyezni.
Ø Tilos a hulladékot közterületen, illetve más ingatlanán elhelyezni.

Felhívom a T. Lakosság figyelmét, hogy a köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzésére bármikor sor kerülhet.

A fenti kötelezettségek megszegése esetén alkalmazondó hulladékgazdálkodási bírság mértékéről valamint kiszabásának és megállapításának módjáról a 271/2001. (XII.21.) Korm. rendelet rendelkezik, az alapbírság összege: 24 000 Ft.

Az őszi – téli csapadékos időjárás során, amikor a fák levelei szinte minden nap esőtől, hótól nedvesek kellemetlen a gyalogosan közlekedők számára, ha a járda fölé benyúló ágaktól nem férnek el, vagy éppen a lehajló ágról a nedvesség a nyakukba ömlik.

Kérek minden nagylózsi ingatlan tulajdonost, hogy saját ingatlana vonatkozásában győződjön meg arról, hogy a közterületen lévő ( háza előtt) illetve a telkén lévő fák ágai nem korlátozzák, akadályozzák-e a járdán történő zavartalan gyalogos közlekedést.

Amennyiben a fenti problémát tapasztalják, kérem gondoskodjanak az ágak lemetszéséről.

Amennyiben a közterületen lévő fák esetében tapasztaljuk, hogy akadályozzák a közlekedést, figyelmeztető levelet hagyunk a postaládában.
Ha a levélben megjelölt határidőig sem történik meg a benyúló ágak levágása, közmunkásaink fogják levágni az akadályt képező ágakat.

Köszönöm, hogy fontos az Önök számára településünk tisztasága és rendezettsége.

Az avar és kerti hulladék elégetése

A nyári szárazságban fokozott figyelmet kell fordítani – a tűzesetek megelőzése érdekében – a kiszárított kerti hulladékok égetésére.

Nagylózs Község Önkormányzata Képviselő-estületének a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről szóló 7/2005. (IX. 5.) rendeleteének 13. §-a tartalmazza s az avar és kerti hulladék égetésének szabályait.

A belterületi tűzgyújtás szabályai:

A fenti kötelezettségek megszegése esetén alkalmazondó hulladékgazdálkodási bírság mértékéről valamint kiszabásának és megállapításának módjáról a 271/2001. (XII.21.) Korm. rendelet rendelkezik, az alapbírság összege: 24 000 Ft.

Hatóságilag elrendelt általános tűzgyújtási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést.
A TŰZGYÚJTÁS EBBEN AZ IDŐSZAKBAN TILOS!
A tűzgyújtási tilalomról a soproni tűzoltóságnál, a 06 99 / 510 672 telefonszámon, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség honlapján – www.okf.hu – , és hivatalunkban lehet.

Az ”égetés” megkezdése előtt a tűzoltóságot értesíteni kell annak helyéről, megkezdésének időpontjáról és időtartamáról a következő telefonszámon: 99/510-672.
Amennyiben a hatósághoz (tűzoltóság) bejelentés érkezik a tűzgyújtásról és előzetesen nem történt meg a bejelentés, 20 000 Ft összegű bírság kerülhet kiszabásra. Abban az esetben ha a tűzoltók a helyszínre érkezve azt tapasztalják, hogy a tűz továbbterjed vagy a tűz eloltásához a beavatkozásuk szükséges, a büntetés összege meghaladja a 100 000 Ft-ot (súlyosabb esetekben több százezer forint is lehet).

Segítő közreműködésüket a tűzesetek megelőzésében köszönöm.

Nagylózs, 2012. július 5 .

Olaszyné Fülöp Anita
jegyző

Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Soproni Katasztrófavédelmi Kirendeltség
Kirendeltség-vezető

H-9400 Sopron, Tűzoltó köz 2.
Tel: (36-99) 510-672 Fax: (36-99) 510-673 e-mail: sopron.kk@katved.gov.hu

Tájékoztatás a kalászos termények aratási-betakarítási munkáival kapcsolatos tűzvédelmi előírásokról

28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

237. Aratás
602. § (1) A kalászos termény betakarítását lehetőleg a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni.
(2) A learatott kalászos termény, szalma a vasútvonal szélső vágányától és a vasútállomástól legalább 100 méter, a közúttól legalább 25 méter távolságra helyezhető el. Ha a távolságok nem tarthatók, akkor a kalászos terményt, a szalmát az aratással egyidejűleg, a szálas takarmányt pedig kiszáradáskor azonnal el kell szállítani. A vasút és a közút mentén az aratást követően legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni.
(3) Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos.
(4) Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.
238. Szérű, rostnövénytároló, kazal
603. § (1) A mezőn (határban) összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező
a) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményektől legalább 200 méter,
b) „C”–„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményektől legalább 100 méter,
c) vasúti vágányoktól és a vasútállomástól – a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve – legalább 100 méter,
d) közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter,
e) nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább 20 méter
tűztávolságot kell tartani.
(2) Az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni.
(3) A szérűben csak kalászos terményt, szálas takarmányt és szalmát, a rostnövénytároló telepen pedig csak rostnövényt szabad elhelyezni.
(4) A szérűn és a rostnövénytárolón a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön.
(5) A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani.
(6) A mezőn (határban) összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény- kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni.
604. § (1) A szérű és a rostnövénytároló területét az éghető hulladéktól, elszáradt gaztól állandóan tisztán kell tartani.
(2) Dohányozni a szérű és a rostnövénytároló szélső tárolási egységétől, valamint a más helyen lévő kazaltól legalább 30 méter távolságra, tüzet rakni legalább 100 méter távolságra, a kijelölt helyen szabad. A tilalmakat a szérű és a rostnövénytároló bejáratainál biztonsági jellel jelölni kell.
605. § (1) A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal, tárolási egység bontható meg.
(2) A rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl sátorozható ki. A sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m2 alapterület után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani.
(3) A pozdorja kazal legnagyobb megengedett alapterülete 300 m2. A kazlak egymástól legalább 10 méter, rostkazaltól, épülettől legalább 20 méter távolságra helyezhetők el.
239. A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai
606. § (1)157 Az avar-, a tarló-, gyep-, a nád- és a növényi hulladékégetés – amennyiben jogszabály e tevékenység végzését megengedi – alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül.
(2)158 A tervezett – az (1) bekezdés szerinti tarló-, nád-, gyep- – égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak írásban be kell jelenteni.
(3) A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos.
(4) Kukoricatarló-égetésnél a (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(5)159 Az (1) bekezdés szerinti égetés célját szolgáló tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.
(6)160 Az (1) bekezdés szerinti tarlóégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében
a) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
b) tarlóégetés 15 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
c) a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
(7)161 Az (1) bekezdés szerinti égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
240. A mezőgazdasági erő- és munkagépek
607. § (1)162 A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő, legalább 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül az I. fokú tűzvédelmi hatóságnak meg kell küldeni.
(2) Az üzemelő erő- és munkagép kezelője szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.
(3) A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.
(4) Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.
(5) Munkaszünet idejére az arató-, cséplőgépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, cséplő-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.
(6) Az arató- és cséplőgépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.
(7) Az erő- és munkagépet, arató- és cséplőgépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.
608. § (1) A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke, illetőleg annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.
(2) A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani.
(3) Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.
241. A terményszárítás szabályai
609. § (1) Szellőztetéssel történő szárítás esetén
a) szálas takarmányt kazalozni csak akkor lehet, ha a takarmány nedvességtartalma 40–45% alá csökkent,
b) a kazlak méretének meghatározásánál a szellőzőventillátor teljesítőképességét és a 20. melléklet 2. táblázatának előírásait kell figyelembe venni,
c) a takarmányt felületi víztől mentesen kell a megfelelően előkészített kazalszárító berendezésre behordani, és – előírt rétegvastagságig és magasságig – kazalozni,
d) a szénát egyenletes rétegbe, tömör gócok nélkül kell teregetni, a rétegenkénti kazalozás során új réteg csak az előző réteg teljes kiszáradása után rakható fel,
e) a kazlat beázástól védeni kell,
f) a kazal belső hőmérsékletét rendszeresen és szakszerűen mérni kel,
g) a szénakészítés technológiai leírását a szénakészítést végzők részére ki kell adni.
(2) Terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető és a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell venni.

A fentiekben megfogalmazottak szerint, a falugazdászok egy előre meghirdetett időpontban, a faluban lévő őstermelők, és egyéni vállalkozók részére gépszemlét szervez, melyről a fentiek alapján az illetékes KVK-t írásban értesíti.

Kelt, Sopron, 2014. május 26.

Tisztelettel:
dr. Holzmann Péter SK
Hatósági Osztályvezető

Kedves Nagylózsiak!
Csatlakozzatok az illegális szemétlerakók felszámolásához!

2.
Kedves Nagylózsiak!
A Közút a Föld Napja alkalmából Szemétgyűjtő
akciót hirdet. Csatlakoztunk, mert mi is
szeretnénk ha megtisztulna az Ampalok alja
és a Nagylózsról Pinnye, illetve Sopronkövesd
felé vezető közút mindkét oldala, ahová
sajnos sok oda nem való dolgot
szórtak el a környezetre nem
gondolók.

2013. április 22-én, hétfőn 10.45-12.30-ig gyűjtenénk össze a szemetet, melyet még aznap
ingyen elszállítanak.

Mindenkit várunk, aki szeretne segíteni Nagylózs környékének szebbé tételében!

Gyülekező az iskolánál 10.45-ig.
Jó ha van: – kényelmes, zárt cipő
– sapka napsütés ellen,
– egy kis üveg ital (víz),
– kesztyűt és láthatósági mellényt a Közút biztosít

Előre is köszönjük segítségüket! Nagylózs Község Önkormányzata

3. A TeSzedd Hulladékgyűjtő akció 2012-ben sikeresen zárult!
Sikerült megtisztítani az Ampalok alján és az Ikva-hídhoz közeli szemetes részeket, ahová sajnos sok oda nem való dolgot szórtak el a környezetre
nem gondolók.

2012. június 2-án, szombaton 9.00-13.00-ig gyűjtöttük a szemetet, összesen 31+5 zsákkal (ez utóbbiakat az útszélre dobott hulladékkal töltöttük meg). A zsákokat még aznap ingyen elszállította a Rekultív Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft.

Mindenkit vártunk, aki szeretett volna segíteni Nagylózs környékének szebbé tételében!
Köszönjük segítségüket!

Remélem jövőre te is csatlakozol!

Ugye mennyivel szebb látvány? Az őzek és más itt élő állatok sem vágják el most már a lábukat miattunk…

4. Tisztasági séta 2011. április 21-én a Nagylózsi Általános Iskola pedagógusai, diákjai és segítők részvételével.

Szépen sütött a nap a lelkes társaságra induláskor.

Két csapatra oszlottunk. Az első csapat Ditke néni irányításával Sopronkövesd felé indult, hogy összeszedjük a játszótéren és az út mellett eldobált szemeteket.

A másik csapat Bea néni vezetésével a sopronkövesdi villanyteleptől kezdte el a takarítást Nagylózs felé (ahová autóval érkeztek), hogy gyorsan és hatékonyan tisztíthassák meg a majd 2,5 km-es útszakaszt.

A tele zsákokat az út szélére állítottuk, melyeket az akció végén az autó szállított be Nagylózsra, az elszállítás helyére.

A két csapat félúton találkozott és egy ital erejéig megpihent az iskola árnyas udvarán.

Bizony elfáradtunk…

A tisztasági séta második szakasza Pinnye felé a kanyarig tartott.
Utána jöhetett a kézmosás és a jól megérdemelt ebédidő.

Utána egy csodálatos udvart nézhettünk meg, mely mint egy mesevilág veszi körül alkotóját.

Köszönjük a gyerekek és a segítő felnőttek kitartó munkáját!

Vissza…