Egyházközség, Szent Lőrinc Plébániatemplom


A Szent Lőrinc Plébániatemplom nem látogatható, mert felújítják. A nagyszabású munkálatok az épület statikáját hivatottak megerősíteni.

Fotó: Végh Kriszta






















Egyházközség

MEGÚJULT A PLÉBÁNIA































































A beruházás segítségével kerítés, parkolók, pihenőhely, rendezett udvar (kerékpártárolókkal, hirdetővel) valósulhatott meg, és közösségi helyiségek lettek felújítva.
A közösségi térbe vezető bejárati ajtó cseréje is megtörtént, így segítve a jobb szigeteltséget.
































Ilyen volt, ilyen lett...




























































































































































































































































































A TEMPLOMI IPARI KAR TETEJÉN ELHELYEZETT NAPELEMEK ÁLLÍTJÁK ELŐ A VILLAMOS ÁRAMOT





































Szent Lőrinc Plébániatemplom



E templomot 1440-es években építették a már meglévő és ezen a helyen
található temető harangtornya mellé.
A harangtorony az 1250-es években készülhetett. Ezt az időpontot a
közelmúltban történt feltárások is megerősítették.

A templom építését a kor földesura: a Viczay család feje kezdeményezte,
mivel a falu központja átthelyeződött a korábbi Szent István kápolnától 
/mely a mai temetőben található/ a "sík" vidékre, azaz a mostani helyére.

Az új templom a "Kisboldogasszony" nevet kapta.

1659-1663 között volt az első jelentősebb felújítás,
ekkor kapta  mostani nevét Szent Lőrinc vértanuról.

Lőrinc mint diákonus különösen gondot viselt a szegényekre és a betegekre. Mivel fődiákonus volt, másik hat társának munkáját is ő irányította. Maga is mosta a szegények lábát, és rendszeresen osztott közöttük alamizsnát. Legendája elmondja, hogy sok beteget gyógyított meg csodálatos módon, és vakok szeme világát is visszaadta.

Mikor letartóztatták, a bíró első kérdése az Egyház kincseire vonatkozott. Szerinte ugyanis az Egyház mérhetetlenül gazdag volt, és nyilvánvalóan Lőrinc a kincstárnok. Hallották ugyanis és jelentették a bírónak is, hogy a pápa, mikor elhurcolták, odakiáltotta neki, hogy ossza szét az Egyház kincseit. Lőrinc kért a bírótól három napot, s megígérte, hogy elhozza az Egyház kincseit. Mikor a kiszabott három nap eltelt, megjelent egy sereg koldussal, bénával és beteggel, és azt mondta a bírónak: ,,Íme, itt vannak az Egyház kincsei!'' A bíró úgy vélte, hogy gúnyolódik vele, ezért azonnal átadta Lőrincet a hóhérnak.

Mint sok más vértanúnak, a kivégzés előtt még egy lehetőséget adtak a haláltól való menekülésre, és felszólították Lőrincet: ,,Áldozz az isteneknek, vagy egész éjszaka kínozni fogunk!'' A győztes válasza így hangzott: ,,Az én éjszakám nem ismer sötétséget, és minden ragyogó fényben úszik!'' Akkor hozták a rostélyt, rábilincselték, és a tűz fölé tették. Lőrinc a rómaiak által annyira becsült férfias erények megtestesítője lett, aki az erőszakos haláltól sem riadt vissza, és erősebbnek bizonyult a halálnál. Ez mutatkozik meg Lőrinc halálában, ahogyan Ambrus elbeszéli: rostélyon égették meg, és a lángok között így szólt a hóhérhoz: ,,Ez az oldalam már megsült, fordíts meg és egyél belőlem!''
A hívő nép pedig később az augusztus 10-e körül látható hullócsillagokat így nevezte el: ,,Lőrinc könnyei''.

1700-as évek elején ismét felújították, átépítették barokk stílusban.

1769-ben tűz martalékává vált. A Viczai család akkori tagjai újjáépítették a templomot a falu lakóinak segítségével.

1788-ban a falubeliek összefogásából a templom orgonát és 4 harangot kapott, ezt követően a Viczai család műgyűjtő szenvedélyének köszönhetően az eredeti fából készült főoltár helyébe márványból készült oltár került.

Sajnos a tűz ismét nem kegyelmezett, így 1863-ban a templom ismét leégett. Az összefogás most sem maradt el a hívő emberek számára oly fontos épület megmentésére.

Ezt követően még két alkalommal lett felújítva az épület.

Régi fotók a templomról:

















































Engedjék meg, hogy a mai állapotában megtekinthető épületről és a benne ma is látható használati eszközökről, szoborról, berendezési tárgyakról szóljak.

A templom építése a kornak megfelelően sokszögzáródású alaprajzú, egy főhajóval, egy főoltárral, mellékoltárokkal, karzattal, sekrestyékkel. Az építés során a régi harangtoronyba két harangot helyeztek el, egy órával, ami az akkori időben ritkaságszámba ment.
A templomot több alkalommal átépítették, módosították. Az 1935-ös munkálatok alkalmával az első két padsor között -miután felbontották a kövezetet is- egy kriptát találtak, mely 3 m hosszú, 2 m magas és kb. 1.5 m széles volt. 7 db koporsót találtak benne.
Két koporsót sikerült azonosítani. Az egyikben Reinhoffer János nevezetű személy volt eltemetve, a másik koporsóban pedig Németh János egykori plébános földi maradványai nyugszanak. A temetések ideje 1760 és 1770 közé tehető. Ezen időpontokból következtetni lehet a templom korára. Azt, hogy a kriptát melyik felújítás, átépítés során készítették sajnos nem tudjuk.
A feltárást követően a kriptát visszazárták és befedték.

A legszentebb hely: a FŐOLTÁR.
A főoltárt a Viczai család vásárolta a soproni Szent Mihály templomból  1805-ben.
Az oltár "Salisisburgi" vörös márványból készült. Az eredeti oltárkép a Megváltót ábrázolta, mikor mennybemenetele előtt átadja a kulcsokat Szent Péternek.

Az eredeti festmény helyére az 1900-as évek elején került a most is látható festmény a templom névadójáról, Szent Lőrinc vértanuról. A képet Steiner Rezső soproni festő készítette.

Az oltár két oldalán 1-1 fából készült aranyozott szobor látható:
szemből nézve balról: Szent Jakab, jobbról Szent János.

Az oltáron eredetileg szintén fából készült Tabernákulum volt, azonban cserére szorult és 1970-ben Baumann Béla szobrászművész a falu kérésére újat készített vörös márványból, fekete márvány kiegészítéssel. Az ajtó aranyozott, vörösréz díszítésű.

Az oltár tetején 4 db szépen kidolgozott XVIII. századi angyal látható, kettő az egyik oldalon, kettő a másikon.

A Főoltáron kívül kisebb oltárok is találhatók a templomban:

1. A főbejárattól jobbra, a karzat alatt láthatjuk a Lourdi Mária oltárt /Szűz Mária oltár/.
A szobor festett és gazdagon aranyozott, anyaga gipsz. Szép kidolgozása a Hajdú család ajándéka a templomnak.
A szoborfülke alatt egy boltíves bemélyedés található. Sziklabarlangot szimbolizál, benne a keresztre feszített Jézus teste.

2. Keresztelő kút

A főhajóban bal oldalt található keresztelő kút eredetileg a XVIII. században készült, melyet 1973-ban újjal cseréltek le, amit Dr. Csertő Antal, Dr. Csertő János György és Dr. Csertő Sándor adományozott.
A keresztelő kút alsó tartópillérei vörös márványból, felső része teljes egészében vörösrézből készült.

A szentély közvetlen szomszédságában található a következő oltár, vörös márványból. A festményen Szent János és Magdolna. Az oltár felett fából készült szoborcsoport, gazdagon aranyozva, mely a keresztre feszített Jézust ábrázolja.

A mennyezeti freskók:

A főoltár feletti képet 1975-ben a templom belső tatarozása alkalmával Závory Zoltán festő készítette a nagylózsiak segítségével.
Érdekessége, hogy a képen lévő gyerekek és felnőttek között egykori nagylózsi lakosok is meg lettek örökítve. Pl. a kép jobb oldalán papi ruhát viselő szeműveges alak: Csertő Antal, előtte a szintén szeműveget viselő gyermek: Csertő János, aki falunk plébánosa volt. Bal oldalon a sarokban az öreg bajuszos bácsi a "Csertő gyerekek" édesapja. Tőle jobbra fehér miseruhában: Bus József, aki Csertő János előtt volt a falu plébánosa.

A mennyezeten a kar felől, az első festményen látható egy nagylózsi falurészlet: plébániatemplom a Solymosy kastéllyal, illetve amint a nagylózsiak "mennybe mennek".

A szószék:

Az 1863-as tűzvész után készítették vörös és sárga márványból. A karzat alapanyaga aranyozott fa. A szószék külső oldalán 5 szobor található: a 4 evangélista, az őket szimbolizáló jelképekkel és középen a Megváltó.

Máté evangélistát angyallal ábrázolják, mely Krisztus emberi megtestesülését jelképezi
Márk evangélistát bikával, mely Krisztus halotti áldozatára utal
Márk evangélistát oroszlánnal, ami a feltámadást és

A szószék ajtaján Jézus látható.

A szentmisék során hallható hangszer az ORGONA.

A templomban több orgona volt a történelem során.
Az első mechanikus orgonát 1788-ban a falu lakói vásárolták.
A második orgona 1903-ban került a templomba. Ez teljes egészében levegővel üzemelt, mely mechanikát a magyar orgonakészítők fejlesztettek ki.
A ma is hallható orgona 1972-ben került a templomba. Mechanikus hangszer, csak a sípok megszólaltatásánál használnak levegőt.
János evangélistát sassal, ami a mennybemenetelt jelképezi.

Szobrok:

Kőből készültek a XVIII. században. A legtöbb szobor készítője és készítési helye ismeretlen.
Bal oldalt: Szent Jakab és Szűz Mária /Mária szíve/.
Jobb oldalt: Keresztelő Szent János /Jézus szíve szobor/ és József kezében a kis Jézussal.

A karzat alatt is találunk két szobrot:
Bal oldalt, a karzathoz vezető lépcsőnél: Szent Antal
Jobb oldalt: Kis Szent Teréz

A Lourdi Mária /Mária szíve/ szobrot, a Keresztelő Szent János /Jézus szíve/ szobrot, valamint Szent Antal szobrát 1864-ben Gángly József "Lózs"-i lakos vásárolta Franciaországban, Lourdes városában azzal a céllal, hogy a templomnak ajándékozza. Anyaguk faragott fa, festéssel díszítve.

Az épület külső falán található fülkékben, főbejárat két oldalán két-két szobor látható, melyet Varga Zoltán szobrász készített 1987-ben.
Egyik oldalon Szent Péter és Szent Katalin, a másikon  Szent Pál és Szent Margit áll.

2012. júl.23-25-ig tábort szerveztünk


a nagylózsi  plébánián Bros Gergely plébános atya és a hittanoktatók vezetésével,

amelyen a sopronkövesdi, a  peresztegi, a pinnyei és a nagylózsi hittanosok vehettek részt .


















 41 gyerek fogadta el meghívásunkat, és töltött együtt 3 szép, élményekben gazdag napot.





















































Programjaink között szerepelt kézművesfoglalkozás, sportvetélkedők, filmvetítés, játék , előadás, akadályverseny a falu nevezetességeinek megismerésére, biciklis kirándulás Nagycenkre, fagyizás…



























































































































































































































































Köszönjük a hitoktatók : Ölbei Lászlóné, Holczmann Zsuzsanna , Tóthné Kocsis Edit és segítőjük: Élő Bernadett munkáját.


































































































































































Hálásak vagyunk támogatóinknak is, akik önzetlen adományaikkal segítették a tábor sikeres lebonyolítását!
A következő nyárig sikeres tanévet mindenkinek!