Látnivalók
























 

1. A TEMETŐ ÉS KÖRNYÉKE
 
SZENT ISTVÁN    TEMETŐKÁPOLNA
A falu házai  a mai temetőkápolna alatt húzódó völgyben
feküdhettek. Mint mindenütt, itt is kiemelkedő ponton
építették fel a falu templomát a XI. sz. végén, de legalábbis
a XIII. sz. közepe előtt.
Nagylózson máig élő monda beszél az építés okáról:
 
    Szent László királyunk kíséretével járta a vidéket, mely
ekkor még királyi birtok volt és híres szőlő-termő vidék.
Útja szüretelő jobbágyok mellett haladt, akik tiszteletére
abbahagyták a munkát és meghajolva köszöntötték őt,
ám némán. László király kíváncsian kérdezte:
- Itt mindeni néma? Mi történt?
A felemelt fejek láttán igencsak meglepődött, mert minden jobbágynak a szája ki volt peckelve kis botocskákkal. Azért, hogy egyetlen szem szőlőt meg ne ehessenek. A király a következő büntetést szabta ki a földesúrra:
ÉPÍTSEN FEL EGY TEMPLOMOT, ITT, EZEN A HELYEN, SZENT ISTVÁN KIRÁLY TISZTELETÉRE, ezzel vezekeljen kegyetlen tettéért!
 
Vagyis a ma temetőkápolnaként számon tartott épület Lous község plébániatemploma volt.
 
Mint a falusi románkori templomok, ez a templom is egyetlen síkmennyezetes,nyeregtetős,
téglalap alaprajzú hajóból és félköríves, valószínűleg boltozott szentélyből állt.
A főhomlokzat délen volt. Itt nyílott az egyszerű, félköríves bejárat, felette pedig három félköríves, tölcséres résablak. A hajó északi oldalán két hasonló ablak is található, ami a korabeli templomoknál
nagyon ritka.

Egy másik egyedülálló jellegzetesség: a felmenő falak kis, szabálytalan kőlapokból, ún. halszálkakötéses technikával készültek.


LÓZS mezővárossá válásával /1431/, a település a síkság felé terjeszkedett, a birtokos Viczay család új várkastélyt építtetett, mellé új templomot.
    A régi pedig a földesúri család temetkezési helye lett. Így a román kori eredetű templom a XV. sz.-ban kikerült a fejlődés sodrából, és nagyobb bővítés nélkül, középkori tömegében, jelentős középkori részletekkel- maradt ránk.
Utolsó helyreállítását 1982-ben végezték.
A fazsindelyes tető gerincvonala az épület hármas tagolódását -előcsarnok, hajó, szentély- mutatja.  A román kori templom mellett meghagyták a gróf Viczay-Héderváry család által épített /1832/ csúcsíves előcsarnokot, ahol a bejárat fölött a családi címer ma is látható.
A nyitott előtérből beláthatunk az egyszerű belsőbe.

A kápolna körül találhatók a legrégebbi síremlékek.

A község 600 éven át a Viczay család birtokközpontja volt.
Viczay Héder 1869-ben eladta Solymosy Lászlónak, aki a
temetőben  felépíttette a családi kriptát.

A neogótikus stílusú épület ma a községi ravatalozó.











 Jól belátható innét  a hajdani birtokközpont majorja és almás pincéje.
  











A Szent István szobrot, Grubits János hidegségi
fafaragó munkáját 2007. augusztus 20-án avatták
és szentelték meg a Szent István temető parkoló
felőli bejáratánál.
  











Millenniumi emlékpark












A bejáratnál elhelyezett fotókon látható az építés néhány mozzanata, a másik oldalon felállított szobor a kereszténység 2000., az államalapítás 1000. évfordulójára utal. A park, a játszótér átadásának éve: 2001.


A Szentkirály nevű földterület mellett található a Szentháromság kápolna, amely a körmenetek egyik állomása volt valaha.




A kis kápolna ligetében áll a 2014. december 6-án átadott, Leader pályázat segítségével épült kilátó, ahonnan nemcsak Nagylózs, hanem a környező települések és a Fertő-tó is látható.














Kálvária
A szoborcsoport 1800 körül készült, önkéntes adakozásból.














2. A KASTÉLY ÉS KÖRNYÉKE
 
Solymosy kastély
Solymosy (I.) László a Viczay birtok megvásárlása után alapjáig lebontatta a barokk kastélyt, és 1881-ben felépítette a mai, historizáló stílusú, neoreneszánsz  formaelemeket tartalmazó kastélyt. Az építkezés munkálatait Handler Nándor soproni építész vezette.
 A kastélyt park övezi, az egykori melléképületek egy része átalakított formában ma is áll, így az egykori istálló, és a kocsiszín is.
1951. szeptember 28-án mint Szociális Otthon nyílt meg a rászorulók előtt.
1968-ban,  1976-ban és 1984-ben az intézmény lakói számára új épületeket emeltek a kastélyparkban.
Napjainkban az Időskorúak Otthona 5 gondozási egységgel és a csáfordjánosfai részleggel 250 idős embernek nyújt teljes körű gondozást.



 
2004.május 29-én és 30-án rendezett „ Nagylózsi falunapokon” avatták fel az új  KÖZSÉGHÁZÁT, melyben a Védőnői- és az Orvosi  Rendelő, a Polgármesteri Hivatal, és a Házasságkötő Terem kapott helyet.

SZENT LŐRINC PLÉBÁNIATEMPLOM
A XV.-XVI. Sz. fordulóján épült sokszögzáródású szentélye és alaprajzi elrendezése is középkori eredetre utal.
 1713-ban barokk módra épült át. Az 1769-ben pusztító tűzvész után, 1788-ban újjáépült. 
 1863-ban a templom ismét leégett.  1865-ben építették fel újra, ekkor nyerte el a mai formáját.
Templomunk egyhajós, egy tornyos, többszörösen átépített barokk templom, romantikus külsővel.
  
A templomkert szomszédságában épült fel a Rozárium, melyben előbb nyugdíjas papok,
majd Domonkos II. Rendi apácák laktak. Az épülethez kapcsolt kápolna 1993-ban készült el.
Építtetője: Dr. Csertő György OP/1910-2006/, néhai KANONOK ÚRUNK, NAGYLÓZS DÍSZPOLGÁRA
 

A HŐSI HALOTTAK EMLÉKOSZLOPÁT
1923. augusztus 19-én avatta fel  a község lakossága. 71 hős  emlékét őrzi.
 I. vh.-ból 51 fő, II. vh.-ból 20 fő nem tért vissza.














































A  2001. évben került sor a Milleniumi Kereszt felállítására. 
Talapzatán emléktábla hirdeti a jeles évfordulót.
 
Szent Flórián szobor, a templomnál. 
Rokokó elemeket tartalmaz.
Készült az 1740-es években.
 



1985 tavaszán Németh Ágoston, Franciaországban élő, a
községből elszármazott mérnök, saját készítésű
NAPÓRÁT helyezett el a falu központjában.
Jelmondata: " SZADENS SOLLON OCCIDAD SUBER
IROCUNDIAN LESTRAN"   
/A hanyatló nap ne nyugodjon le haragotokban!/
 


3. ÚTMENTI  SZOBRAINK

  • A legrégebbi: A Hunyadi és
    a Kossuth u. találkozásánál,
    Pinnye felé:
    TÖVISKORONÁS  KRISZTUS
    1650. évszámmal.
 











  • Az Ebergőc felé tartó mezei út
     mellett / Gyepszer/ az ún.
    PESTIS  SZOBOR,
    a XVIII. Sz. elejéről.
    / 1711 nyarán a faluban pestis
     pusztított./
 














  • A Zrínyi utcát / Alszeg/ lezáró
    ”PLÉH” KRISZTUS.
 















  • Sopronkövesd  felé: SZENT ANTAL.
   








































4. Az ország egyik  SZÉLERŐMŰPARKJA, a 2008.05.30-án történt átadás után Sopronkövesd –Nagylózs határában hasznosítja a szélenergiát.
8 db szélkerék
 
5. A község múltját őrzi:
     


-  a FALUMÚZEUM   

Kossuth u. 21./ Felszeg/  A Posta szomszédságában állandó Helytörténeti Kiállítás várja az érdeklődőket.
Látogatható: a Polgármesteri Hivatalban történt előzetes bejelentkezés után.   Tel. : 06-99-536-053
 
 







   -a NÉPRAJZI    MAGÁNGYŰJTEMÉNY  és  DOKUMENTUMTÁR  az Orbok házban.
                Vörösmarty u. 17. / Újváros/
Látogatható: előzetes bejelentkezés után. Tel.: +36302888211
Igénybe vehető szolgáltatás:  Falusi vendégasztal.





6.  A "Nagyfa". A több, mint száz éves  fekete nyárfa törzse több méter átmérőjű. Nagylózs, Pereszteg és Pinnye közigazgatási határát is jelzi méltóságteljes méreteivel. Magassága kb. 21 méter, kerülete a földtől 1 m magasan mérve 6, 76 méter.


A fekete nyárfát sajnos a kihalás fenyegeti, ezért nemrég felkerült a Környezetvédelmi Világszervezet Vörös Listájára. Ez a növény lett az év fája 2006-ban. A jellemzően árterületeken előforduló nyárfa olyan ritka manapság, hogy immár a Föld veszélyeztetett élőlényeinek jegyzékében szerepel.
 
           
           
A fekete nyárfa
 
Bár e növény igen gyorsan növekszik, rengeteg fényre, vízre és tápanyagra van szüksége a fejlődéshez. Ez a magyarázata annak, hogy jóformán csak ligeterdőkben, illetve közvetlenül a folyók napos, világos partján tenyészik. Emellett a talajvízszint-csökkenés és a nagyfokú irtás is hozzájárult ahhoz, hogy jelentősen lecsökkent e tiszteletet parancsoló, akár kétszáz évig is elélő fa élettere. A fekete nyárfa – botanikai nevén a Populus nigra – a fűzfafélék családjába tartozik, és nevét törzsének feketésszürke árnyalatáról kapta. Akár 35 méter magasra is megnőhet, törzse elérheti a kétméteres vastagságot is. A fekete nyárfa szinte egész Európában előfordul – kivéve Skandináviát, Skóciát, Írországot és Észak-Oroszországot.
 „Rokonai” közül Magyarországon a fehér (Populus alba) és a rezgő nyár (Populus tremula) fordul elő a leggyakrabban.
 
A fekete nyárfát rendkívül sokoldalúan lehet felhasználni. Magjait vattaszerű „pamacsokban” fújja a szél – ezek kerülnek később toll vagy szivacs helyett a párnákba, de hőszigetelőként is felhasználják őket. Hollandiában ez a növény szolgál a „klompenboom”, azaz a hagyományos holland facipő alapanyagául. Újabban heavy-metal gitárokat és snowboardokat is készítenek belőle.








Gyógynövényként is számon tartják: a rügyéből gyulladáscsökkentő, antibakteriális hatású hatóanyagot nyernek ki a szakemberek. Főznek belőle teát, készítenek belőle orvosi alkoholt és kenőcsöt – hatékonyan alkalmazható a sebek külső kezelésére is.




Annak, hogy a fekete nyárfát fokozottan védjük, a környezetünk szempontjából is különös jelentősége van. Az „Év fája” kuratórium hangsúlyozza: ez az a fa, amelyik a legtöbb széndioxidot képes megkötni a levegőből, amivel hatékonyan hozzájárul az üvegház-hatás megfékezéséhez. Különösen érdekes tény, hogy a nehézfémmel terhelt föld könnyebben tisztul meg a méregtől a fekete nyár segítségével. Ez a fa a rovarok, a fával szimbiózisban élő egyes gombafajok számára fontos életteret biztosít. A hódok is kedvelik a fekete nyárfát.



































7. Árvíztározó
2013-ban került átadásra Nagylózs mesterséges tava, mely 1,381 ha nagyságú vízfelülettel rendelkezik.
Vízszinje állandó: a dombokból befolyó csapadék és forrásvíz frissíti a tó vizét, de a zsilip felett a Vörösmarty utca levezető árkában el is folyik az Ikva patakba.