Nagylózs Község honlapja

A TEMETŐ ÉS KÖRNYÉKE

SZENT ISTVÁN TEMETŐKÁPOLNA

A falu házai a mai temetőkápolna alatt húzódó völgyben feküdhettek. Mint mindenütt, itt is kiemelkedő ponton építették fel a falu templomát a XI. sz. végén, de legalábbis a XIII. sz. közepe előtt.

Nagylózson máig élő monda beszél az építés okáról:

Szent László királyunk kíséretével járta a vidéket, mely ekkor még királyi birtok volt és híres szőlő-termő vidék.
Útja szüretelő jobbágyok mellett haladt, akik tiszteletére abbahagyták a munkát és meghajolva köszöntötték őt, ám némán. László király kíváncsian kérdezte:
– Itt mindeni néma? Mi történt?
A felemelt fejek láttán igencsak meglepődött, mert minden jobbágynak a szája ki volt peckelve kis botocskákkal. Azért, hogy egyetlen szem szőlőt meg ne ehessenek. A király a következő büntetést szabta ki a földesúrra:
ÉPÍTSEN FEL EGY TEMPLOMOT, ITT, EZEN A HELYEN, SZENT ISTVÁN KIRÁLY TISZTELETÉRE, ezzel vezekeljen kegyetlen tettéért!

Vagyis a ma temetőkápolnaként számon tartott épület Lous község plébániatemploma volt.

Mint a falusi románkori templomok, ez a templom is egyetlen síkmennyezetes,nyeregtetős,
téglalap alaprajzú hajóból és félköríves, valószínűleg boltozott szentélyből állt.
A főhomlokzat délen volt. Itt nyílott az egyszerű, félköríves bejárat, felette pedig három félköríves, tölcséres résablak. A hajó északi oldalán két hasonló ablak is található, ami a korabeli templomoknál
nagyon ritka.

Egy másik egyedülálló jellegzetesség: a felmenő falak kis, szabálytalan kőlapokból, ún. halszálkakötéses technikával készültek.

LÓZS mezővárossá válásával /1431/, a település a síkság felé terjeszkedett, a birtokos Viczay család új várkastélyt építtetett, mellé új templomot.

A régi pedig a földesúri család temetkezési helye lett. Így a román kori eredetű templom a XV. sz.-ban kikerült a fejlődés sodrából, és nagyobb bővítés nélkül, középkori tömegében, jelentős középkori részletekkel- maradt ránk.

Utolsó helyreállítását 1982-ben végezték.
A fazsindelyes tető gerincvonala az épület hármas tagolódását -előcsarnok, hajó, szentély- mutatja. A román kori templom mellett meghagyták a gróf Viczay-Héderváry család által épített /1832/ csúcsíves előcsarnokot, ahol a bejárat fölött a családi címer ma is látható.
A nyitott előtérből beláthatunk az egyszerű belsőbe.

A kápolna körül találhatók a legrégebbi síremlékek.

A község 600 éven át a Viczay család birtokközpontja volt.
Viczay Héder 1869-ben eladta Solymosy Lászlónak, aki a
temetőben felépíttette a családi kriptát.

A neogótikus stílusú épület ma a községi ravatalozó.

Jól belátható innét a hajdani birtokközpont majorja és almás pincéje.

A Szent István szobrot, Grubits János hidegségi
fafaragó munkáját 2007. augusztus 20-án avatták
és szentelték meg a Szent István temető parkoló
felőli bejáratánál.

Millenniumi emlékpark

A bejáratnál elhelyezett fotókon látható az építés néhány mozzanata, a másik oldalon felállított szobor a kereszténység 2000., az államalapítás 1000. évfordulójára utal. A park, a játszótér átadásának éve: 2001.

A Szentkirály nevű földterület mellett található a Szentháromság kápolna, amely a körmenetek egyik állomása volt valaha.

A kis kápolna ligetében áll a 2014. december 6-án átadott, Leader pályázat segítségével épült kilátó, ahonnan nemcsak Nagylózs, hanem a környező települések és a Fertő-tó is látható.

Kálvária
A szoborcsoport 1800 körül készült, önkéntes adakozásból.


lakosság / fő
1027
terület / km²
19.25
irányítószám
9482
körzethívószám
99